KEDVES LÁTOGATÓK!

Örülök annak, hogy meglátogatták e honlapot.

Bízom abban, hogy az örömtréning meghallgatása és/vagy a tanulmányok elolvasása kellemes és hasznos lesz. Kérem azt, hogy ha van olyan rokona, ismerőse, akik szintén hasznosíthatják e honlapot, küldje el nekik az elérhetőséget: www.oromtrening.com

Terjesszük minél többen a bizakodást, a jókedvet, a mosolyt, a nevetést és a kérdéseken való elgondolkodást!

dr.Vidovszky Gábor

Budapest, 2015-01-17

"Seneca, az ókori bölcs azt tanította, hogy – kevés kivételtől eltekintve – a legkülönfélébb dolgok nem jók, vagy rosszak, hanem jók is és rosszak is, és tőlünk, azaz a viszonyulásunktól függ az, hogy milyennek találjuk a világot és benne az életünket."

Az örömtréning kidolgozásakor Seneca filozófiája mellett számos más gondolkodó írásaiból válogattam megfontolandó gondolatokat.

Az alábbiakban ezt a gyűjteményt adom közre:

Ismeretlen egyiptomi elbeszélő

- Ne dühöngj amiatt, ami nem jön.

- Távoztasd el szíved rossz álmait, keserűséget, panaszt messze űzz. Keserűség panasz álmot fogan, és az álom megrontja szívedet, szabad szívedet ne béklyózza gond, bú, tested, orcád nevessen!

Példabeszédek

- Van olyan, aki beszél hasonlókat a tőrszúrásokhoz, de a bölcseknek nyelve orvosság.

- A halogatott reménység beteggé teszi a szívet…

- Jobb a paréjnak étele, ahol szeretet van, mint a hizlalt ökör, ahol van gyűlölség.

- A vidám elme jó orvosságul szolgál, a szomorú lélek pedig megszárasztja a csontokat.

- Aki értelmet szerez, szereti az életét…

- Jobb a tető ormán lakni, mint a háborgó asszonnyal közös házban.

HOMÉROSZ

- Énekszó és tánc a víg lakomák koronája.

- Az énekeseknek a tisztelet és csodálat jár valamennyi halandótól: minden dalos embert múzsa tanított dalra.

- Mert bizony azt mondom, hogy nincs is kellemesebb, mint hogyha egész népet tölt el széltében a jókedv.

- Más-más dolgokban lel más-más ember örömre.

- Sok baj közt a halandó gyorsan öregszik.

- Emlékezzünk: mert örül ám a bajok tovatűntén az, aki nagyon sokat eltűrt már és sokfelé bolygott.

SZOLÓN

- Boldog a földi lakó nem lesz soha, küzd nyomorogva mind, ki halandó lény nézi az égi napot.

- Senkiről nem mondd, amíg él, hogy boldog, legföljebb azt, hogy szerencsés.

PHOKÜLIDÉSZ

- Még gyermeki korban kell szép tettre nevelni.

KUNG-FU-CE

- Légy hű önmagadhoz, és légy jó máshoz…Ebben minden benne van.

- Mi a kormányzás lényege? Ha azok, akik közel vannak, örülnek, s akik messze vannak, idejönnek.

HÉRÁKLEITOSZ

- Ha boldogság volna a test gyönyörűségeiben, az ökröket mondanók boldognak, mikor borsót találnak, hogy egyenek.

- Az embereknek, ha teljesülne mindaz, amit kívánnak, nem válna javukra.

- Betegség teszi az egészséget édessé és jóvá, éhség az elteltséget, fáradtság a megpihenést.

AISZKHÜLOSZ

- A kezdetben űzd el a bűnös vágyat!

- Boldognak csak azt nevezd, ki csöndes boldogságban élte életét.

BAKKHÜLIDESZ

- Minden jó magvat a BÉKE hint e földre.

LAO-CE

- Akinél ész és szív összhangban van, annál nincs meghasonlás.

- Cselekedj a természet rendje szerint, sose erőszakold a dolgokat, ne keresd a túlzott élvezeteket, lásd meg a nagyot a kicsinyben, lásd meg a sokat a kevésben, a rosszat is jóval viszonozd.

SZOPHOKLÉSZ

- Egy a törvény: nincs halandó, ki az életet baj nélkül éli végig, bárhol él.

EURIPIDÉSZ

- Édes ám a változás.

- Boldog, aki mértékletesen és okosan él a gyönyörrel, mit megkap Aphroditétől.

- Édes látni a fényt.

- Ahol földjén a nép uralkodik maga, az ifjú nemzedékre nézhet boldogan.

DÉMOKRÍTOSZ

- Mi, emberek a legfontosabb dolgokban az állatok tanítványai vagyunk.

- Aki lelki derűben akar élni, annak nem szabad sokfélével foglalkoznia. Biztosabb az illő terjedelem a nagynál.

- A Jó és az Igazság minden ember számára ugyanaz, a kellemes viszont mindenkinek más.

- Élet ünnepnapok nélkül: hosszú út vendégfogadók nélkül.

HIPPOKRATÉSZ

- Az élet rövid, a művészet hosszú.

PLATÓN

- Amilyen irányba indul el valaki a nevelés folytán, olyan lesz későbbi fejlődése is. Hasonló hasonlót vonz.

- Ami hasznos, szép is, ami káros, az csúf.

- A legnagyobb tudomány tárgya a jó eszméje, és az igazságosság meg a többi csak általa válik igazán hasznossá és üdvössé.

- A lélekben nem marad meg semmi beleerőszakolt ismeret.

- Ne kényszerrel oktasd a gyermekeket, hanem játszva, úgy, hogy előbb fürkészd ki a hajlamaikat.

- A helytelen kifejezés nemcsak önmagában hibás, hanem rossz hatással van a lélekre.

EPIKUROSZ

- Míg fiatal valaki, addig se halogassa a filozofálást, amikor öregedni kezd, akkor se ernyedjen el a bölcselkedésben. Hiszen senki sem túl fiatal és senki sem túl öreg a lelke egészségének megszerzésére. Aki azt mondja, hogy a filozofálásnak még nem kezdődött el, vagy már elmúlt az ideje, hasonlít ahhoz, aki azt állítja, hogy a boldogságnak az ideje még nem jött el, vagy már tova is tűnt.

ARISZTOTELÉSZ

- Azok a boldogok, akik magukkal beérik.

- Minden embernek természete, hogy törekszik a tudásra.

- Akiknek tapasztalatuk van, sokkal inkább sikert aratnak, mint akiknek jó elméleti tudásuk van, de nincs tapasztalatuk.

- Általában annak, hogy tud-e valaki, vagy sem, a tanítani tudás a jele.

- A tudományok között mindig azé a vezető szerep, és az áll a szolgáló tudomány fölött, amelyik fölismeri, hogy mi az a cél, amiért mindent cselekedni kell. Ez pedig minden dologban a Jó- s általában az egész természetben a legfőbb Jó.

- Az utánzás veleszületett tulajdonsága az embernek gyermekkorától fogva. Abban különbözik a többi élőlénytől, hogy a legutánzóbb természetű, sőt eleinte éppen az utánzás útján tanul is, mindegyikünk örömét leli az utánzásban.

PASCAL

- Az emberben belháború dúl értelme és szenvedélyei között. - Kedélyem nemigen függ az időjárástól. Derűm és borúm ennenmagamban rejlik.

ADY ENDRE

- Aki él, az mind örüljön, mert az élet mindenkinek kivételes szent örömül jön.

VÖRÖSVÁRY LÁSZLÓ

- Minden hivatásban, foglalkozásban van valami szépség, hasznosság, szükségesség. Ha ez tudatosul bennünk, ebben is megtalálhatjuk a boldogság magvát. De kutassuk! Tudatosítsuk magunkban, ne vegyük egyszerűen tudomásul.

Legfontosabb forrásművek:

Seneca: Vígasztalások, erkölcsi levelek
Kristó Nagy István: Bölcsességek könyve
Gábor György: Gondolatok könyve
Vörösváry László: A szép és boldog élet művészete

1973-ban végeztem a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. Pszichiátriai osztályon kezdtem dolgozni és 1978-ban Budapesten pszichiátriai szakvizsgát tettem le.

1983-ban személyiségfejlesztő céget alapítottam, amit Senecáról neveztem el. Seneca remekművei- a Vigasztalások és az Erkölcsi Levelek – nagy hatással voltak rám.