DR. VIDOVSZKY GÁBOR
AZ ÖRÖMTRÉNING A NEVELÉS ÉS AZ ÖNNEVELÉS SZOLGÁLATÁBAN

Megjelent: Dr. Vidovszky Gábor: „Neveljünk, önneveljünk örömmel” c. könyvben Budapest 1993

Örömtréning cimmel könyvet, naplót CD-ket adtam ki. Akik megismerkedtek vele, azok többnyire szeretik, használják, hasznosítják. De akik csak azt tudják, hogy ismét egy termékkel több kapható az “uj kor” piacán, azokban kétség merülhet fel: kell-e ez nekünk? Azoknak a kételkedöknek szánom az alábbi ismertetöt, akik nem rabjai teljesen elöitéleteiknek.

Az örömtréning önfejlesztö, lelki ellenálló képességet növelö módszer. Haszna, hatása igen sokféle lehet. Mélyíhtheti az önismeretet, fejlesztheti a kapcsolati kultúrát, növelheti az önbizalmat, elösegítheti azt, hogy vidámabban és a természetet jobban élvezve éljünk. Nem konfliktuskezelö, nem traumákat gyógyító módszer. Az élet élvezetének gyakorlását segítheti.

Az örömtréning a lélek vitaminja.

A tréning révén begyakorolható az, hogy múltunkból egyre inkább a jót idézzük fel (vagy az emlékek kellemes részére figyeljünk jobban), a jelenben észlelésünket a nekünk tetszöre irányítsuk, és a jövöt elképzelve az optimista gondolatoknál, derüs képeknél idözzünk el. Igy egyre inkább képesek lehetünk arra, hogy a legkülönfélébb dolgokat a jó oldalaiknál fogva ragadjuk meg. Az örömtréninget gyakorolva ki-ki saját maga nevelöjévé, esetleg gyógyítójává is válhat. Az örömtréning ugyanis nem tanácsokat ad, nem csodagyógymódokat kínál, hanem a legkülönfélébb témákban tesz fel pozitívan megválaszolható kérdéseket. Ezeket mindenki saját magának válaszolhatja meg. Ez biztoítja azt, hogy aki akarja, - kultúrától függetlenül -, hasznosíthatja a tréninget, mert az örömtréning válaszkeresö módszer

Az „Örömtréning“ könyv részletesen ismerteti a szemléletet, a módszert és a feltételezett hatásmechanizmusokat.

A szemlélet lényege: a pozitiv viszonyulás hasznosságának felismerése. Ez nem is olyan egyszerü, mint amilyennek tünik.

Hiszen kulturkörünkben a nevelés sokkal erösebben irányít a negativ (kellemetlen, borulátó, szomorú veszélyes stb.) dolgok figyelembevételére, mint a pozitivumokra (kellemes,optimista, vidám, szép örömteli). Az örömtréning kidolgozásának legfontosabb oka az volt, hogy úgy tapasztaltam, hogy nagyon sok szülö és pedagógus inkább negativ énképüvé, gyenge önbizalmuvá, gátlásossá, kishitüvé, félszeggé, büntudatossá “neveli” a gyermekeket.

Ha van magyar karakter, akkor feltehetöen anyanyelvünk, történelmünk, kultúránk, génjeink (?) miatt elsösorban azért van, mert van magyar nevelés. Jó esetben e szerint magyarabb magyar azt jelenti, hogy emberibb ember.

Elmeszakorvosként sok családot megismerve azt láttam, hogy a legtöbb felnött indokolatlanul és értelmetlenül szidja, kritzálja, becsmérli a gyermekeket. Szokás a gyermekek negativ minösítése, a negativ kimenetelü jóslások hangoztatása, az ördög falra festése. Szinte a rosszra proramozzuk a gyermekeket és magunkat is.

Nézetem szerint a nevelési folyamat legfontosabb tényezöi a nevelö személyisége, a nevelö kapcsolati kultúrája és azok a helyzetek, ahol a nevelök és a gyermekek kapcsolatba kerülnek egymással.

Az örömtréning mind a három dolgot pozitívan befolyásolhatja. Aki rendszeresen gyakorolja a tréninget, képessé válik arra, hogy inkább azt vegye észre, ami jó, inkább azt jelezze vissza, ami megerösiti, és, hogy élvezze mindazt, ami jó és szép. Az örömtréning fejleszti azt a képességet, mellyel át tudjuk élni mások örömeit (empatizálás a pozitiv dolgokkal). A “valóság” jobbik felét megragadva a “valóság” is meg fog változni, mégpedig egészen másként, mint ha a rosszabbik felével foglalkoznánk. Az egyén életében boldogság spirál léphet müködésbe, a negativ beállítottságu emberek depressziós spirálja helyett. Ha kis közösségek tagjai együtt gyakorolnak, akkor kellemesebb emberekké válhatnak, és ezáltal sikeresebb közösségként müködhetnek.

A pozitiv viszonyulás azt is jelenti, hogy megváltozik a problémamegoldó szemléletünk. Hagyományosan úgy gondolkodtunk a “világ” jobbításáról, hogy meg kell keresni a problémákat, fel kell azokat számolni és így ezáltal javul a helyzet. Sok jelenség természete nem teszi lehetövé azt, hogy ilyen stratégiával eredményesek legyünk. Az ember személyisége és az emberi kapcsolatok nem fejleszthetök ilyen módon megfelelöen. Pl.: kapcsolatokat nem úgy kell javítani, hogy a másik hibája ellen harcolok, hanem úgy, hogy saját magamat fejlesztem. Nevelni nem azt jelenti, hogy nyesegetjük a gyerekek hibáit, hanem azt, hogy növeljük képességeiket.

Ha a szemléletváltozást követi az örömtréning révén tanultaknak a mindennapok során való alkalmazása, akkor néhány hónap alatt fokozatosan egyre több valósul meg az örömtréning igéreteiböl.

A hatásfokot növeli az “Örömtréning” napló használata. A naplóban 99 pozitívan megválaszolható kérdésre írásban válaszolhatunk. Az írás, azáltal, hogy tudatos munkát, mérlegelést, önkontrollt igényel, és némi eröfeszítéssel is jár, fontos eszköze lehet önmagunk programozásának, önfejlesztésünknek.

Az “Örömtréning” CD-kröl 15 gyakorlat hallgatható meg. Mindegyik gyakorlat lazítással és elképzeltetéssel kezdödik. Ez és a háttérzene (Meszlényi Attila : « A tenger éneke” c. müve) biztosítja a gyakorlatok kellemes voltát és hatékonyságát. A CD-ket hallgatva aktivizálódik képzeletünk. A nyugodt, ellazult állapotban az érzelemgazdag emlékképek különös intenzitással nyomulnak tudatunk elöterébe, és segítségükkel befolyásolhatjuk leendö terveinket, gondolatainkat, cselekedeteinket, hangulatunkat, viszonyulásunkat. Ha valamit meg akarunk valósítani, el akarunk érni, akkor el kell képzelnünk azt. Az “Örömtréning” CD-k gerjesztette képzelöerö áthatja tudatunkat, és feltehetöen ez a legföbb magarázata az örömtréning hatákonyságának.

Az örömtréning gyakorlása és hasznosítása révén nem valami ellen küzdünk, hanem valami jóra törekszünk.