Dr. Vidovszky Gábor: Tények a lelki egészséggel és védelmével kapcsolatban. (Gondolatok más témákban is.)

Megjelent: a dr. Vidovszky Gábor: „Tanulmányok az ember természetéről és védelméről” c. könyvben , Budapest 2004

 

Phokilidesz:” még gyerekkorban kell szép tettre nevelni”

I. A lelki állóképességröl

Kodály Zoltán azt mondta, hogy a zenei nevelést kilenc hónappal a születés elött kell elkezdeni. Ugy vélem, hogy igaz ez az örömre való készségre és a magzat lelki fejlödésének egészére nézve is. Söt már a fogamzás elötti idöszakban is vannak fontos tennivalók.

Egyes ösi kulturákban a gyereket közösen vállani akaró párok a fogamzás elötti napokra elszakadnak a közösségüktöl, hogy senkitöl sem zavartatva képzeljék el leendö gyermekük életét.

Ma már külön tudományág foglalkozik a várandós anyák és a magzatuk lelki müködésének összefüggéseivel ( anya-magzat kapcsolatanalizis módszerével).

A megbetegitö, kóros hatásokat könnyebb felismerni, mint azokat, amik a normálisat, az egészségeset erösitik. De sok kismama mégis tudja, mert érzi a zene, a hintaszékben való ringatózás, a hasfal simogatása, a jókedv, a humor jótékony hatását. Csakugy, mint azt, hogy a durva ingerek, szorongás, szomoruság izgatja, nyugtalanitja a méhükben fejlödö kis jövevényt is. A baba és az anya érzelmi élete összefügg. Pl.: a szorongást keltö filmet nézö anyák magzatai nyugtalanokká válnak.

A második világhábori alatt fogant generációt szokás volt háborus nemzedéknek nevezni. Ezzel a kifejezéssel magyarázták meg a háboru alatt születettek fokozott lelki, idegi érzékenységét, sérülékenységét. Ugyanakkor nem beszélünk a béke generációiról. A megelözés eredményeit nehéz objektiven bizonyitani. De talán mégsem kételkedünk abban, hogy ha egy kismama boldogan és gondtalanul várhatja kisbabáját, akkor a gyermek is nagyobb eséllyel lesz lelkileg ellenálló. E nézetek, feltételezések jegyében próbálom az örömtréninget eljuttatni a védönökhöz és segitségükkel a leendö anyákhoz. Mivel a magzat fejlödésének befolyásolása igen nagy felelöséggel jár és kisérletezésnek e területen nincs helye, nem igérhettem az “Örömtréning”-gel semmit, söt a használatát sem javasoltam. Egy dolgot szeretnék ezzel kapcsolatban elérni, azt: hogy még a fogamzás elött ismerjék meg a nök ezt a módszert és saját belátásuk alapján döntsenek arról, hogy használják-e.

Lester Sonntag, német gyerekgyógyász, kutatta a háboruban fogantak személyiségfejlödését.

Azt találta, hogy a születés elötti stressz hatására a gyerekek felnövekedve szorongóvá, konfliktuskerülövé és visszahuzódóvá váltak. Körükben az átlagosnál gyakoribb volt a depresszió és a skizoid zavarok száma. A káros következmények a következö generációra is áttevödtek.

A gyerektervezés, fogamzás, várandós állapot után a szülés, a születés körülményei is hosszutávu következményekkel járnak. Terjed az apás szülés, a családias szülés, “ szelid szülés “ gyakorlata, azaz egyre inkább teret kap a nagy esemény lélektani megközelitése is. Minél természetesebb és emberségesebb a szülés-születés, annál jobb. Természetesen a szülészet, illetve a szülészek tudását nem szabad mellözni. Ugy vélem, hogy a szoptatás, illetve a szopás lélektani jelentösége ma már (ujra) közismert.

Az anya-gyerek kapcsolat jelentöségét vázlatosan ismertettem a II. fejezetben.

Az anyjuktól túl korán elválasztott és bölcsödébe adott lánycsecsemök felnöve valószinüleg még kevésbé lesznek alkalmasak az anya szerepre, mint az édesanyjuk. Igy alakul ki az egyre rosszabb anyák világa és benne az egyre boldogtalanabb és agresszivabb emberek vegetálása. Òriási jelentöségüvé vált a fiatalok családi életre nevelése és általában a családpedagógiai törekvése. De nem sokat pótol minden tudatos eröfeszités, ha a fogamzás és a születés utáni elsö években károsodik a csecsemö érzelmi fejlödése. “ Aki a bölcsöt ringatja, a világot igazgatja” egy közmondás szerint. Ès mi nincs a magyar bölcsödékben? BÖLCSÖ. Ne a gyereket vigyük hát a bölcsödébe, hanem a bölcsöt a gyerekszobába ! De nem vitatható, hogy vannak viszonylag jó bölcsödék, és rossz anyák is. Èrzelmileg egészségesen fejlett emberek között is vannak olyanok, akik egykoron bölcsödések voltak. Ès az is igaz, hogy sok anya lehet olyan helyzetben, hogy egyéb segitség hiján kénytelen igénybevenni a bölcsöde szolgáltatásait.

El kéne érni azt, hogy minden anya kölcsönözhessen fél évre igen olcsón bölcsöt. A bölcsöben való ringatás ingere serkenti, fejleszti a csecsemö idegrendszerének érését, fejlödését. A ringatás, a bölcsödal pedig olyan kapcsolatot jelenthet a szülö és a kisbaba között, ami mással szinte nem is pótolható. De van amikor a nagy testvér ringatja a kicsit és ez erösiti kapcsolatukat.

Németországban a legkülönfélébb ágazatok, szolgáltatások ( kereskedelem, egészségügy, közlekedés stb.) igen jól szervezettek, olajozottan müködnek. Az egy före esö nemzeti össztermék értéke az egyik legmagasabb Európában. Ugyanakkor a lakóssák egyharmada egyedül él egy lakásban. A nagyszülök, a szülök és a gyerekek generációi eltávolodtak egymástól. Egy felmérés szerint a megkérdezetteknek csak 6 %-a tartja magát boldog embernek. Azaz egy bizonyos életszinvonal felett a boldogság már nem az anyagiaktól függ.

Némileg hasonlit ez ahhoz, hogy egy nép egészségének szinvonalát kb. maximum 20 %-ban határozza meg az ország egészségügyének szinvonala. A lakósság várható élettartamát az ivóviz, a levegö, az ételek és az anya-gyerek kapcsolat minösége bizonyára jelentösebb mértékben meghatározza, mint az egészségügyi intézmények.

Közismert, hogy a magyar egészség szó az egész szóból ered. A betegségek az EGÉSZ-ség hiányára vezethetök vissza. A modern kort jól jellemzi Ady Endre néhány sora : «  Minden egész eltörött » ( a folytatás olvasható az utolsó fejezetben).

A fogyasztói világ nagy teljesitményre sarkallja az embereket. Az emberek többsége abban a tévhitben él, hogy a nagy teljesitmény következtében majd jól fogja magát érezni. Valójában a forditottja az igaz : « Akkor teljesitünk kiemelkedöen, ha nagyszerüen érezzük magunkat ». Ezt a tételt Dr. James E. Loehr és Peter J. McLaughlin fogalmazták meg, a « Lelki Àllóképesség » c. müvükben. A szerzök kiváló sportolókat és sikeres üzletembereket kérdezve, tanulmányozva jutottak el fenti állitásukhoz. A sikeres emberek példáin keresztül elemzik az érzelmek, a motiváció, a gondolkodás, a mozgás és a teljesitmény összefüggéseit. Csak egy példa : fogyókurások esetében figyelték meg azt, hogy az örömmel végzett futás segiti a fogyást, de a büntetésként megélt futás már nem hozza ugyanazt az eredményt. A mozgás fokozhatja «  a boldogsághormon «  az endorfin felszabadulását. A szerzök véleménye szerint a pozitiv érzelmek teszik képessé az embert a csucsteljesitményre.

A pozitiv érzelem pedig a pozitiv gondolat ereménye. A pozitiv beállitottságu és gondolkodásu emberek nagyobb teljesitményre képesek. Mindez megtanulható, begyakorolható. A szerzök felsorolják azokat az érzelmeket, állapotokat, amelyeket az interju alanyaik összekapcsoltak a csucsteljesitményekkel. Ezek a következök: lelki nyugalom, fizikai ellazultság ( görcsmentesség), félelemmentesség, tetterö, optimizmus, öröm, könnyedség, spontaneitás, éberség, magabiztosság, fókuszálás ( összpontositás) és végezetül a pontos érzelem és cselekvés koordináció. A fókuszálással kapcsolatban kiemelik, hogy az összpontositás magára a tevékenységre kell irányuljon, és nem a tevékenység pozitiv vagy negativ következményeivel kell foglalkozni. Az érzelmek és cselekvés megfelelö összehangolása feltételezi az önuralmat és a külsö körülményektöl való függetlenedni tudást.

A 2004-es football Európabajnokság döntöje igazolja a fentieket. Az a csapat nyert ( a görög), amelyik könnyedén, felszabadultan játszott ( és talán éppen ezért használta ki egyetlen gólhelyzetét ), szemben a házigazda portugál csapattal, akit nyomasztott a közönség elvárása (“ gyözelem vagy halál”- mondta az edzöjük) és ez görcsössé tette öket, és minden gólhelyzetüket kihagyták.

A “Lelki Àllóképesség” c. könyv irói fontosnak tartják a negativ gondolatok és érzelmek törlését is. Ehhez az szükséges, hogy elöször pontosan meghatározzuk ezeket, majd vizualizálás révén képekké formáljuk öket. Végül eltávolitjuk magunktól, vagy pozitiv képekkel váltjuk fel a negativ képeket. A kivánatos hatást fokozza, ha több érzékszervünket bevonjuk a folyamatba ( pl.: egy ismerösnek nemcsak a képét látjuk magunk elött, hanem a hangját is halljuk, vagy felidézzük a mozgását..stb.)

Az emberi agyban az érzelmi életet szervezö limbikus rendszer (ld. II.fejezet) nem tesz különbséget a ténylegesen megtörtént és az elképzelt dolgok között. A szervezet a képzelet képeire és a képzeletben felidézett eseményekre ugyanugy reagál, mint a valóságra.

Ezért fontos megtanulni vizualizálni. A csukott szemmel elképzelt képekkel még jobban tudunk szerveinkre hatni, minta közvetlenül a szerveinket akarnánk befolyásolni. Pl.: volt, aki szivének ritmusos összehúzódását nem a szivére koncentrálva tudta elérni, hanem ugy, hogy elképzelt egy hintaszéket, amelyik egyenletes ritmusban ring, és ezt társitotta szivveréséhez.

Ma már a rákgyógyászatban is hasznositják a képzelöeröt, illetve a vizualizálást. Ez ugy történik, hogy ellazult állapotban a betegek képileg megjelenitik az elképzelt célt, eredményt. Pl.:jól felfegyverzett “fehérvérsejtharcosok” legyözik a kisméretü és gyenge ráksejt harcosokat, vagy szelidebb példával: a fehérvérsejt macskák eltüntetik, elfogyasztják a ráksejt táplálékot.

A könyv foglalkozik a teljesitmény növelésének egyéb tényezöivel is ( az étkezés,légzés, humor,stresszoldás, lazitás, probléma megoldás szerepével). Figyelmébe ajánlom mindenkinek, aki törekszik lelki állóképességének fejlesztésére. A fentiekhez hasonló nézeteket fejt ki Napolen Hill “ Gondolkozz és Gazdagodj” c. könyvében. Szerinte az emberi lélek alakulását nagymértékben a domináló gondolatok határozzák meg. Azt irja: “ Vagy te ellenörzöd a gondolkodásodat, vagy az ellenöriz téged”.(“Minek szentelünk több idöt? Annak, hogy a sikeren, vagy pedig annak, hogy a kudarcon gondolkodunk”) A szerzö szerint a gondolkodásunk ellenörzéséhez az szükséges, hogy egy világosan megfogalmazott céllal és tervvel rendelkezzünk. A gondolkodás és a beszéd pozitivvá alakitása gyakorlás és önfegyelem révén szokássá tehetö. Akaraterö segitségével megkadályozhatjuk bármilyen rossz gondolat tartós jelenlétét. De nemcsak a gondolkodásunkat és a beszédünket formálhatjuk, hanem a képzeletünket is. A képzelet, a gondolkodás és a beszéd befolyásolja érzelmeink alakulását és elökésziti a cselekvést. Bár ez nem mindig tudatos folyamat. A felnött ember felelössége éppen abban gyökeredzik, hogy mindezen folyamatokat tudatosan alakithatja.

II.A lelki-az idegi és az ellenálló rendszer kapcsolódásáról

Dr. Lázár Imre Pszichoneuroimmunológia c. könyve alapján

A szocio-psziho-neuro-immunológia az átiródásokat kutatja. Hogyan lesz egy közösségi élmény lelki élménnyé – a lelki élmény milyen idegrendszeri müködéseket vált ki vagy befolyásol – az idegrendszeri változások milyen immunológiai következményekkel járnak? Ezen mechanizmusok kutatása és megfejtése folyamatban van. Pl.: a Harward egyetemen kimutatták, hogy ha diákok Teréz Anya gyógyitó munkájáról néztek filmet, akkor az együttérzés élménye növelte nyálukban az immunglobulinok szintjét. Más vizsgálatok az önkéntes segitö munka egészségvédö hatását bizonyitották. A másokon való segités boldogságot és nyugalmat eredményezhet. Talán ezért maradt Schweizer Albert is a leprások között egészséges és volt hosszuéletü.

A különféle személyiségjellemzök és különbözö konfliktuskezelö munkamódok, ( ld. : VIII. fejezet) a stresszoldó készség mind mind befolyásolhatják a külsö antigén ingerre adott immunválaszokat.

Az érzelmi állapotváltozások jelentösen kihatnak azokra a kórképekre, amelyek az immunfolyamatokkal is kapcsolatosak.

A viselkedés terápiás változtatása ( pl.: hipnózissal, autogén tréninggel ) az immunmüködéseket is befolyásolhatják.

A lelki müködést serkentö szerek egy része az immunológiai müködést is serkenti.

Az idegrendszer és az immunrendszer egymáshoz sok tekintetben hasonló szemben a szervezet többi szervével. Mindkét rendszer fogad és kibocsát jelzéseket, amelyek serkentö és gátló hatásuak is lehetnek. Mindkét rendszer behálózza az egész szervezetünket. Mindkét rendszer emlékezettel rendelkezik, amit megerösités réven tart fenn, és a tapasztalatokból tanul.

Már a középkorban megfigyelték és leirták azt, hogy a szomoru nök gyakrabban kapnak emlörákot, mint a vidámak. Pápai Páriz Ferenc 1680-ban azt irta: „Testnedvek rendetlen volta az elmét háborgóvá és komorrá teszik, csendes és vig elme a testet egészségben tartja.“ Napoleon tábori sebésze Larrey ugy találta, hogy a gyöztesek sebei gyorsabban gyógyulnak, mint a legyözötteké.

Németh László ( aki nemcsak iró, hanem orvos is volt) irta: „Az ember a betegség nagyobbik fele.“

Nemrég még ugy gondolkodtunk, hogy az immunrendszer a szervezetünk védelmi rendszere. Az immunrendszer e hagyományos felfogás szerint a fehévérsejtekböl ( leukocitákból és limphocitákból) és az immunfehérjékböl ( humorális komponens) és az ezeket termelö és pusztitó szervekböl ( nyirokrendszer, lép, csontvelö, máj) áll.Ujabb megnevezés szerint B és T (segitö vagy gyilkos) sejtcsoportól beszélnek. A B sejtcsoport az ellenanyag képzödésben és az immunitás kialakitásában játszik szerepet, a T sejtcsoport pedig a kórokozók megsemmisitését végzi. Ma már terjed az a nézet, hogy minden egyes sejtünknek saját védelmi rendszere van. Másrészt pedig nem tekintjük az ember esetében az immunrendszert önmagában, hiszen annak müködését nagymértékben meghatározza a lelki, az idegi és a hormon ( endokrin) rendszer.

Az alábbiakban majd felsorolunk e kapcsolódásra utaló tényezöket.

A hormont termelö belsö elválasztásu ( endokrin) szervek ( pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy, mellékvese, here és mellékhere, petefészek, hasnyálmirigy és csecsemömirigy) müködését a koponya közepén alul elhelyezkedö mirigy, az agyalapi mirigy ( hipofizis) vezérli visszacsatolásos szabályozással. Az agyalapi mirigy müködését pedig a közvetlenül mellette lévö hipotalamusz irányitja részben idegi mechanizmusok, másrészt a saját maga által termelt hormonok, szekrétumok révén. A hipotalamus-hipofizis rendszer szabályozza az összes alapvetö élettani müködést ( légzést, keringést, anyagcserét) és kölcsönhatásban áll az immunrendszerrel is. Ezt az teszi lehetövé, hogy a hipotalamusz szinte minden agyi területröl kap, fogad idegi impulzusokat, másrészt müködését befolyásolja az öt tápláló vér összetétele is ( pl.: a hormonok koncentrációja, a vércukorszint.. stb.).Az érzelmi életet szabályozó limbikus rendszer különösen erös kölcsönhatásban müködik együtt a hipotalamusz-hipofizis rendszerrel. Ez a magyarázata annak, hogy az érzelmek változása hormonváltozásokkal jár és az érzelmek kihatnak az immunrendszer müködésére is. De itt sem egyirányu a folyamat, hanem kölcsönös és körkörös.

Egy rák-teoria szerint állandóan keletkeznek szervezetünkben ráksejtek, de normális körülmények köz ezt kivédi az immunrendszer. De ha az immunrendszer legyengül pl.: tartós stressz miatt, vagy hosszabb ideig fennálló érzelmi feszültség miatt, vagy más okból kifolyólag akkor ez elösegitheti a rákbetegség kialakulását.

Az alábbiak is utalnak az idegrendszer és az immunrendszer kapcsolódására:

1. A központi idegrendszer által termelt anyagok ( neurotranszmitterek, neuropeptidek) befolyásolják az immunfolyamatokat.
2. A központi idegrendszer ingerlése vagy sértése immunológiai elváltozásokhoz vezethet.
3. Az immunrendszer sejtjei olyan jelfogó készülékkel (receptorokkal) rendelkeznek, amelyek alkalmasak a neuropeptidek, nuerotranszmitterek és endokrin (hormonális) jelzések fogadására.
4. Az immunfolyamatok befolyásolják a központi idegrendszer müködését.
5. Az idegrendszer és az immunrendszer egyes sejtcsoportjai közösen fordulnak elö
6. Az idegsejtek és az immunsejtek membrán szerkezete között biokémiai hasonlóság áll fenn.
7. A születés elötti hormonális környezet hatással van mind a központi idegrendszer, mind az immunrendszer fejlödésére. Ennek tartó kihatása van mind a viselkedésre, mind az immunfunkciókra.
8. A korai sérülés ( az elsö 3 éven belül) nemcsak a személyiségfejlödést, hanem az immunrendszer felnöttkori müködését is befolyásolja.
9. Az immunfolyamatokat szabályozó csecsemömirigy ( timusz) a központi idegrendszer hatása alatt áll. A csecsemömirigy hormonjai révén közvetlenül hat a mellékvese kéregre és közvetve – a hipofizisen keresztül – a herékre. A csecsemömirigy sorvadása kihat a többi belsöelválasztási mirigyre; pl.: a hipofizis egyes hormonjainak termelése fokozódik, ( prolaktin) mig más hormonok termelése csökken. ( pl.: szomatotrop hormon). A csecsemömirigy müködését befolyásolja a hipotalamusz hipofizis rendszer és szoros kölcsönhatásban áll a tobozmiriggyel is. A tobozmirigy termeli a melatonin nevü hormont. E hormon segiti az alvást, fokozza az antioxidáns enzimek (kataláz, szuproxid-diszmutáz, glutation) termelödését és a szabadgyökök elbontását. Ezzel gátolja az öregedést, erösiti az immunrendszert és gátol néhány rákféleséget.

Az ópiát függö központi idegrendszeri válaszokat at immunmodulátorok ( pl. :interferon) befolyásolhatják.

1. A sulyos érzelmi és szellemi zavarok immunológiai elváltozásokat okozhatnak. Pl. : a paranoid sizofrén betegeknél gyakoribb a rák, mint a kataton sizofrén betegeknél. Feltehetöen azért, mert a paranoid betegek tul érzékenyen reagálnak környezetükre, hiszen mindent magukra vonatkoztatnak és emiatt tartós érzelmi feszültségben élnek. Ez pedig gyengiti az immunrendszerüket. A kataton sizofrének pedig magukba fordulva mintegy kizárják a külvilág ingereit.

 

III. A gyógyulás lélektani feltételeiröl

 

A lélek és a test kölcsönhatásainak ismerete megváltoztatja a gyógyulást és a gyógyitást. Megmagyarázhatóvá válnak a pszihoszomatikus ( szoma : testet jelent ) és a szomatopszichés hatások.Nem a betegség támadja meg az embert, hanem az embernek van betegsége, hiszen önmagában betegség nem is létezik.Még az olyan ismert élö kórokozóju fertözö betegségek kapcsán, mint a tuberkulózis « William Osler a zseniális kanadai orvos azt állitotta, hogy a tuberkulózis kimenetelét sokkal inkább befolyásolja az, hogy mi megy végbe a beteg agyában, mint az, hogy mi megy végbe a beteg tüdejében » ( Bernie s. Siegel « Szeretet gyógyitás, csodák « c. könyvéböl származik az idézet. A beteg a gyógyitás passziv alanyából a gyógyulás aktiv résztvevöjévé válik. Mindenki ( a felnöttek ) felelöséggel tartozik megbetegedéséért és gyógyulásáért is. A gyógyulás érdekében nemcsak a testi müködéseket, hanem a lelki energiáinkat is használni kell. Felértékelödik a hit, az ima, a remény, a képzelöerö, a meditáció, a kreativitás, a konfliktuskezelés, az ellazulás, az örömképesség, a humorérzék, az álomelemzés és a stresszoldás szerepe a gyógyulás során.

Mindezen kérdések megismerésére ajánlom a fejezet végén található szakirodalmat. Ehhez kedvcsinálóként szolgálhatnak a következö gondolatok.

 

Néhány gondolat e tevékenységekkel kapcsolatban.

Aki gyógyulni szeretne, annak érdemes hinnie a kezelésben, az orvosaiban, de legalább ennyire a saját szervezetében és az élet értelmében. Az élni akarás függ attól, hogy hisszük-e azt, hogy képesek vagyunk befolyásolni betegségünk lefolyását. A reményt feladni nem szabad, mert a reménytelenség a maga negativ elvárásaival hozzájárul az események negativ kimeneteléhez. Nem a halál a kudarc, hanem önmagunk és küzdelmünk feladása. Aki küzd, veszithet, de aki a küzdelmet feladja már veszitett. A placebo hatás is bizonyitja a hit jelentöségét a gyógyulásban.

Az ima akkor hat igazán, ha az elalvás elött mondjuk el és ha sikerül pozitiv fogalmakat, képeket alkotni. Pl.: ne azt kérjük az imával, hogy ne legyünk betegek, hanem azt, hogy legyünk egészségesek. Az alvás során beépül a tudattalanba az ima tartalma és kifejti jótékony hatását.

Magam a Mi Atyánknak óriási lelki egészségvédö hatást tulajdonitok ( a hitröl és az imáról nem vallásos értelemben irok). Csak néhány mondatot idézek: “Bocsásd meg a mi vétkeinket” enyhiti a büntudatot. “Miképpen mis is megbocsájtunk az ellenünk vétkezöknek”; a megbocsájtani tudás fontos feltétele a lelki békének. “Mindennapi kenyerünket, add meg nékünk ma“; nem kell a holnap gondjaival foglalkozni.

A meditálás sokat javithat az élet minöségén és az egészségi állapoton. Csökkentheti a test és az elme elhasználódását és növeli a megujulást. Egy mondás szerint “ a magány a lélek diétája” . A meditáció is hasonlóan hat, mint a magány, azáltal, hogy meditálás közben figyelmünk a külvilág helyett a belsö világra irányul és ez segiti feldolgozni azt, ami a fejünkben van. A meditáció és a jóga jelentöségét szinte nem lehet tulbecsülni. Ma már statisztikai felmérések és természettudományos kutatások is bizonyitják egészségvédö hatásukat.

A stressz elmélete Magyarországon széles körben ismert, annak köszönhetöen, hogy a teoria megalkotója magyar tudós – Selye János – volt. Selye János megfigyelte, hogy tartós és erös stresszre zsugorodnak a nyirokcsomók és sorvad a csecsemömirigy. Ezzel a megfigyelésével megalapozta a pszicho-immunológiai kutatásokat. A stressz hatását nagyban befolyásolja az is, hogyan reagálunk arra a helyzetre, ingerre, ami a stresszt kiváltja A magunk választotta stresszhelyzetre másként reagálunk, mint amelyet megpróbáltunk elkerülni, de nem sikerült.

A tehetetlenség érzése károsabb lehet, mint maga a stressz. A pozitiv viszonyulásunk fejlesztésével a legkülönfélebb helyzetek kisebb stresszt jelenthetnek, mint anélkül, vagy mintha negativan éljük át a helyzeteket. Könnyebben meggyógyulnak azok az emberek, akik a betegségben nem sorscsapást, hanem kihivást látnak. A gyógyuláshoz kell némi önbecsülés, önszeretet ( nem önimádat). Annak tudata, hogy megérdemeljük azt, hogy egészségesen éljünk. Azok az emberek, akik képesek önzetlenül másokért dolgozni, másoknak adni, cselekvö szeretetük jutalmául önbecsüléshez jutnak. Ezek az emberek érezhetik és gondolhatják ugy, hogy megérdemlik a gondoskodást és a gyógyulást. De fontos az is, hogy a világot elég jónak tartsuk ahhoz, hogy még ne akarjunk a túlvilágra költözni.

Nem mindegy az, hogy sorsunkról hogyan vélekedünk. Sok emberben nem tudatos az, hogy negativ kimenetelü programok vannak benne elraktározódva sorsát illetöen. Ezeknek a programoknak igen erös lehet az ereje, megbetegithetik az embert és a betegség esetén gátolhatják a gyógyulást. E tudattalan sorskönyvek tudatositása és átdolgozása szükségessé teheti a szakember ( pszichológus vagy pszichiáter ) segitségének igénybevételét.

Szerencsés az a gyerek, akit édesanyja eleve jól programozott. Lance Armstrong a Tour de France 6-szoros (!) bajnoka soha nem ismerte apját, mostohaapja pedig kegyetlenül verte. Armstrong rendkivül sulyos rákbetegsége után érte el világraszóló sikereit és vált az elmult 100 év egyik legnagyobb sportemberévé. Sikerét édesanyjának tudja be, akitöl azt hallotta: ”Változtass minden rosszat jóvá”; “Semmi nem vész kárba, mindent felhasználhatsz, a régi sebek és megaláztatások igy válnak a küzdeni akarás éltetöjévé”.

Sorsunkat az énképünk is nagymértékben meghatározza. Az énkép kialakulását is jelentös mértékben az anyai programozás, nevelés határozza meg. Picasso története is tanulságos: Anyám mindig azt mondta: “Ha katonának mész, tábornok lesz belöled; ha szerzetesnek, egy napon te leszel a pápa. Èn inkább festönek álltam, és Picasso lett belölem.”

Az ösrégi tapasztalatot – miszerint az a beteg tud meggyógyulni, aki szeretetet kap és ad – a legujabb irányzatok is képviselik. Szent Àgoston azt mondta, hogy szeretni kell ahhoz, hogy láthassunk. A szemünkkel azt látjuk, ami van, a szeretettel pedig azt is, amire vágyunk.Ès ha hiszünk vágyunk megvalósulásában, akkor sokat teszünk a megvalósulásáért. Carl Pribram fizikus szerint “….ne ugy gondoljunk a betegségre, mint Isten akaratára, hanem, mint Isten akaratától való eltérésre”, Jung pedig igy vélekedett “ Minden probléma magával hozza a tudat kiszélesedését, ugyanakkor azonban annak szükségességét is, hogy bucsut mondjunk a gyermeteg tudattalannak és a természetbe vetett bizalomnak”. Bernie S. Siegel szerint “Higyjünk Istenben, de ne várjuk, hogy mindent egymaga vigyen végbe”.

Összefoglalva azt lehet mondani, hogy azok a folyamatok és módszerek, amelyek a testi és lelki ellenállóképességet növelik, azok egyben a gyógyulás legföbb tényezöi is.

 

IV. A gyógyitásról

 

Minden embert személyre szabottan kell gyógyitani. A magyar orvosoknak, akik a hippokratészi eskü letétele után kapják meg az orvosi diplomát, illö figyelembe venniük Hippokratész szemléletét, aki azt mondta, hogy inkább a betegre kiváncsi, mintsem a betegségére. Ezzel szemben a nyereségre törö multinacionális gyógyszergyárak a nemzetközi “standardokat”, sablonszerü “protokollokat” ajánlják az orvosoknak. Sok orvos ezt el is fogadja, mert ezt tartja tudományosan alátámasztottnak. Ès, mert nem képes vagy nem akar a beteg egyéni adottságaihoz igazodni. Ezeknek az orvosoknak a munkája nem betegközpontu, hanem módszerközpontu. Ezek az orvosok abban a tévhitben dolgoznak, hogy ök gyógyitanak, nem pedig a beteg gyógyul. A drága gyógyszerek korát éljük, ez pedig gátolja a lélektani és kulturális tényezök figyelembevételét és az egészleges szemlélet érvényesülését. Ebben a rendszerben az orvosok anyagilag a betegségben érdekeltek.

Tény, hogy a gyógyszerkutatás és gyártás nagy felfedezéseket tett az utóbbi 20 évben. Pl.: számos rákbetegség eredményesen kezelhetö a legujabb gyógyszerekkel. Mégis a rákbeteg embert mint egyedi és megismételhetetlen személyiséget kell gyógykezelni ahhoz, hogy elviselje a kezelést, akarjon gyógyulni és élni. A sámánok még bevetették a gyógyitásba a varázslatot és a müvészetet, mert ök még tudták, hogy a szellemmel, a lélekkel is foglalkozni kell. A XXI. Század orvosának ötvöznie kéne a természettudományos eredményeket a gyógyitás müvészetével. Csakhogy az utóbbira nem képezik az orvostanhallgatókat az orvostudományi egyetemen. Azért nem, mert a gyógyitást csak tudománynak, a nézeteket tanoknak, és a leendö orvosokat elsösorban hallgatóknak fogják fel. Bár kétségtelen, hogy van a képzésnek gyakorlati része is. Tehát gyökeresen meg kell változtatni az egész képzést, ha azt akarujk elérni, hogy a jövö orvosai betegközpontu gyógyitást végezzenek. Még alapvetöbb változtatásokra van szükség, ha emberközpontu képzésben gondolkodunk, azaz a megelözést is fontos dolognak és az egészséget pedig alapvetö értéknek tartjuk.

Ma Magyarországon a lekiegészségvédelemre forditott közvetlen eröforrások talán nem érik el egyetlen uj gyógyszer piacra dobásának költségeit.

A helyes szemléleten és a megfelelö képzésen kivül a gyógyitás fejlödéséhez nagyon sok pénzre is szükség van. Az alkoholizmus és drogbetegség elleni küzdelemre ( megelözésre, sürgösségi ellátásra, gyógyitásra, utógondozásra) kellen költeni az államkasszának azt a bevételét ( vagy legalábbis jelentös százalékát e bevételnek), ami az alkohol termelésböl és forgalmazásból ered. Ez ma nincs igy. Azért nincs igy, mert az országot vezetö erök értékszemléletében is elöbbre való az anyagi gazdagodás, mint az ember.

*******************

“Mert minden ember boldog akar lenni”…………. Az ismert sláger szerint. Ugyanezt állitja a bölcs Dalai Láma is. A hajléktalan tábor lakói közt dolgozva én némileg mást tapasztaltam. Sok hajléktalan férfi viszonylag jól érezte a táborban magát, a teljesen kiszolgáltatott helyzet és a primitiv körülmények ellenére. Pedig néhány évvel korábban még volt lakásuk, állásuk, családjuk. De, mint modták nem éltek akkor sem boldogan; most szinte jobb. Maguk sem tudták ezt a furcsaságot megmagyarázni. Gyerekkorukat kikérdezve derült ki az, hogy az édesanyjuk kudarcra programozta öket: “ az árokban fogod végezn” “akasztófára való vagy” “elzüllesz” “rossz gyerek vagy”. Hallották és elhitték valamikor 3-5 éves korukban ezeket a minösitéseket, jóslásokat. Ugy tünt, hogy nyugodtabban élnek a világban, amikor életük a bennük munkálkodó anyai program szerint alakul, mint amikor azt cáfolni látszott. Esetükben a program megvalósitása erösebb törvénynek bizonyult, mint a – szükebben értelmezett – boldoggá válni akarás. A pszihiátriai diagnosztika ezeket az embereket önsorsrontó pszichopatáknak nevezte. Azt hiszem, méltányosabb és találóbb lenne a tudattalan programot beteljesitö áldozatoknak tekinteni öket.

Az örömkészség jórészt szociális tanulás eredménye; nagymértékben a családon belül nemzedékröl nemzedékre adódik át. Örömtréning csoportjaimban azt tapasztaltam, hogy a résztvevök örömforrásai nagymértékben egyeznek szüleik örömforrásaival és a gyerekeikröl is azt gondolják, hogy javarészt annak örülnek, aminek ök. Minél gazdagabb a család kulturális kincse, annál több az örömforrás. Ès minél gyökértelenebb, talajtvesztettebb a család, annál kevesebb dologban találnak örömöt. Feltünö különbség volt a természetközelben, falun élö csoporttagok és a városi lakótelepi lakásban élö csoporttagok között az elöbbiek javára. Pl.: az illat, mint örömforrás c. gyakorlatnál a falusiak 10-15 természetes illat örömforrás is felsoroltak, mig a városiak csak néhány bolti terméket ( mint pl.: parfüm, borotvaszesz stb). Az életöröm egészségmegörzö tényezö. Az öröm a limbikus rendszer lévén a hipotalamusz-hipofizis rendszer közvetitésével “ élni” üzenetet küld a szervezetnek, mig az örömhiány, félelmek, szorongás pusztitó folyamatokat indithatnak be.

Szinte történelmi jelentöségü változás bontakozik ki amiatt, hogy a nök hatékony fogamzásgátló szereket használnak, nem ( vagy késön) szülnek gyereket és önálló karrierre törekszenek. Ez teljesen megváltoztatja, felboritja a férfi-nö kapcsolat hagyományait. Ezek a nök ( “szinglik”) már nem igénylik a párkapcsolat teljességét, csak annak egy tört részét. Jórészt a szexualitást és a szabad idö egy részének közös eltöltését. A férfi partnerek sérülnek, mert nem értik, hogy miért nincs rájuk szükség ( teljes egészükben ) illetve miért nem ragaszkodnak hozzájuk a nök a korábban elképzelt módon. A fogamzásgátlás a legföbb oka a hagyományos nöi és férfi szerepek fakulásának és a szerepzavarból származó bajoknak.

Szinte megdölni látszik az a tétel, hogy a fajfenntartás a legfontosabb ösztönünk a létfenntartás mellett. Ugy tünik, hogy az örömszerzésre való törekvés sokaknál erösebb késztetés, mint a fajfenntartás ösztöne. Talán eddig ez csak azért nem derült ki, mert nem voltak ilyen hatékony fogamzásgátló lehetöségek. David M.Buss neves evoliviós pszichológus erröl igy gondolkodik: “ Sok férfit idegesit az a lehetöség, hogy a nök nem monogámok. A nöi szexuális stratégiák azonban nem a férfiak élvezeteinek szolgálatára alakultak ki, nem is a közösség javára, még csak nem is a faj érdekeinek szolgálatára. A nöi szexualitás - és a kalandok utáni vágy is - csakis azért olyan, amilyen, mert ösanyáinknak igy volt jó”.

Milyen lény valójában az ember? Ahány tudomány, annyiféle a válasz, és különbözö az egyes vallások emberképe is csakugy, mint ahogy a müvészetek emberképe is sokféle és idöröl idöre változó. Pontos választ senki sem adhat. Mégis ott munkálkodik talán mindenkiben ez a kérdés. Ki-ki kialakit magában valamilyen képet az emberröl és ez a kép befolyásolja az életét. Másként élnek azok, aki ugy gondolják, – mint a Dalai Láma – hogy az ember eredendöen szelid és jószándéku, mint azok, akik szerint az ember – embernek farkasa.

 

***