Örömtréning: Az élet szép is lehet, ha annak akarod látni, beszélgetés dr. Riesz Mária örömtrénerrel - Mosolypontok.hu

A hétköznapok forgatagában, ügyes-bajos dolgaink közepette gyakran kapjuk magunkat azon, hogy elfelejtettünk mosolyogni. Mintha a gazdasági válság, és a vele járó személyes gondok kiölték volna belőlünk az öröm képességét, pedig talán még sosem volt ennyire fontos, hogy felfedezzük az élet szépségeit, mint napjainkban. A boldogságról, az örömhöz való viszonyulásunkról beszélgettünk dr. Riesz Mária pszichológussal, örömtrénerrel.

- Mi az öröm? Amikor jól érezzük magunkat, és mindennel elégedettek vagyunk?

- Az elégedettség, az hogy jól érezzük magunkat a saját bõrünkben, tulajdonképpen érzelem. Elmondhatjuk tehát, hogy az öröm egy érzelem. Felmerül a következõ kérdés, hogy akkor mi is az érzelem. Nos, ezt nagyon nehéz meghatározni, még a szakemberek sem értenek egyet a különbözõ definíciókkal. Általánosságban annyit leszögezhetünk, hogy az örömérzések változatos cselekvésformákat hívnak elõ, melyek magát az érzést biztosítják, fenntartják vagy keresik. Ha egy cselekvés során örömérzést tapasztalunk, akkor ez serkentõen hat, energiáink fokozódnak. Egy-egy élethelyzet megítélése azonban teljesen szubjektív, ugyanaz az esemény, dolog, tárgy egy adott szituációban kedvezõ lehet, más körülmények között pedig kedvezõtlen jelentõséggel bírhat az ember számára. Sõt, ugyanaz az esemény is lehet másféle érzelmi töltetû különbözõ személyeknél. Magasabb rendû érzelmeinket pedig a szerint értelmezzük, hogy valamilyen esemény, helyzet, tárgy vagy mozzanat a saját életünk szempontjából milyen szerepet tölt be.

- Nem mindegy tehát, hogy egy részben teletöltött poharat félig üresnek vagy félig telinek látunk. De vajon elsajátítható-e az a képesség, hogy meglássuk, ami a pohárban van?

- Természetesen az öröm felfedezése a különféle élethelyzetekben tanulható. Már Seneca, ókori bölcs is azt tanította, hogy a dolgok nem jók vagy rosszak, hanem egyszerre jók és rosszak, de az egyéntõl, vagyis viszonyulásától függ, hogy milyennek látja a világot, és benne önmagát, az életét. Seneca bölcsességre tanít, melynek sarkalatos pontja, hogy a dolgokat a jó oldaluknál fogva ragadjuk meg. Ezen a tanításon alapszik az örömtréning, melyet dr. Vidovszky Gábor pszichiáter fejlesztett ki 1992-ben.

- Mi az örömtréning pontosan?

- Erre hadd válaszoljak Vidovszky Gábor szavaival: „Az öröm-kezelés „eszköze” nem más, mint a tudatos és könnyen tudatosuló emlékek arzenálja. A tréning révén a ’tudattalan’ egyre inkább pozitív tartalmakkal töltõdik fel, és …….. ez okozza a hatást.” – írja Vidovszky Gábor Örömtréning címû könyvében. A kognitív pszichoterápia szerint a depresszió hátterében az érzékelés, észlelés, megismerés, értelmezés és az emlékezés folyamatainak nem megfelelõ mûködése állhat, és az érzelmi zavar az emiatt létrejött másodlagos következmény. Ilyenkor torzítva észleljük a világot saját magunkkal együtt, méghozzá negatív irányban, ezért az érzelmeink is negatívak lesznek, és kialakul a depressziós spirál, a kognitív mûködések tovább torzulnak. Az örömtréning egy ellenkezõ irányú folyamatot indít el, amit Vidovszky Gábor boldogságspirálnak nevez. A tréning a negatív gondolatokat a dolgokhoz és önmagunkhoz való viszonyulásunkban pozitív irányba tereli.

- Mire tanít a tréning?

- Az örömtréning alkalmazása révén megtanuljuk, hogy a múltból a számunkra kellemes emlékeket idézzük fel, vagy az emlékek kellemes részeire figyeljünk oda jobban. Megtanuljuk, hogy a jelenben a figyelmünket a nekünk tetszõre irányítsuk, egyáltalán észleljük azt, a jövõt elképzelve pedig, elõtérbe kerülnek az optimista gondolatok, képzetek, ezáltal bizakodóvá válunk. A múltban, jelenben és jövõben megerõsítést kapnak a dolgok, önmagunk, és életünk pozitív oldalai, ezáltal bizakodóvá, derûlátóvá válunk, mely elõsegíti az önbizalom, a magabiztosság megerõsödését, kialakulását. Az örömtréning tudatosítja a legkülönfélébb természetes örömforrásokat, s mint ilyen, alkalmas szenvedélybetegségek gyógyulási fázisában kiegészítõként alkalmazni egyéb terápiák mellett. Az örömtréning egy megelõzõ módszer, hiszen növeli a lelki ellenálló képességet.

- Mibõl áll a tréning?

- Az örömtréning módszer gerince egy 15 részbõl álló gyakorlatsor, mely témájában felöleli az élet szinte minden területét. (illatok, zene, mozgás, természet, látvány, ételek, család, szerelem, barátság, munka, hit, múlt, jelen, jövõ, én-erõsítés). A témákban való elmélyedést, a kellemes emlékek felidézést relaxáció, és irányított kérdések segítik. A lazítást Meszlényi Attila „A tenger éneke” címû zenemûve kíséri. Egy-egy gyakorlat kb. 7-14 perces, melybõl egyszerre csak egyet ajánlatos meghallgatni, de célszerû minimum fél évig hetente kétszer gyakorolni.  A CD-n, vagy audio kazettán hallható gyakorlatokat egyedül, önállóan is lehet használni, így bárhová, bárkihez, bármikor el tud jutni. A pozitív viszonyulás fejlõdését, a személyiségbe való tartós beépülés hatékonyságát nagyban növeli, ha az önfejlesztést megelõzi egy csoportban megtapasztalt, tréner által vezetett örömtrénig foglalkozás sorozat. A tréning tartama változó lehet igénytõl és lehetõségektõl függõen, de javasolt a minimálisan 10-12 ülés. A fent említett gyakorlatok meghallgatását, és megbeszélését kiegészítik egyéb kommunikációs és társalgási gyakorlatok, szituációs gyakorlatok, melyek elõsegítik a pozitív viszonyulás kialakítását az interperszonális kapcsolatokban, tudatosítják a kellemes érzeteket, hangulatokat, elfeledett jó élményeket, és a hatás átvivõdik lassan a tréningen kívüli életbe. Így a szemléletváltozás automatikusan érvényesül a mindennapi életben is. A jó közérzethez az általánosan kellemes jólléthez az „értékfeltáró” és az „ország, amelyben él” gyakorlat is hozzásegít.

- A hanganyagon kívül milyen egyéb segédeszközt alkalmaznak még a tréning során?

- A tréningen a társalgási gyakorlatokat eszközként segítik az úgynevezett kártyák, melyeken egy adott témában megfogalmazott pozitív választ elõhívó kérdések vannak. A fentebb felsorolt témakörökön kívül megtalálható még a kártyákon: a hobby, a divat, az öltözködés, ünnepek, szertartások, mesék, közösségi élmények. A tudatosulási folyamatot és a szemléletváltozást segíti, ha az örömtréninget alkalmazó rendszeresen írja az örömtréning naplót, mely szervesen hozzátartozik a módszerhez. A napló írását megkönnyítik a fenti témakörökkel kapcsolatos, naplóban olvasható kérdések, melyek pozitív válaszokat, a kellemes, jó élményeket, érzéseket hívják elõ. A válaszok megfogalmazása, leírása, majd bármikor történõ újra olvasása a pozitív viszonyulás kialakulását tudatosítja, megerõsíti.

- Ha mindenben megpróbáljuk csak a jót látni, nem áll-e fenn annak a veszélye, hogy nem veszünk tudomást a rosszról, így aztán az egyre erõsebbé válik?

- Az érzelmi tudatosság feltételezi az érzelmek pontos észlelését. Az örömtréning nem fedi el, nem semlegesíti a negatív érzelmeket, rossz hangulatokat, hanem megtanítja kezelni azokat, megtanítja kontroll alatt tartani. A csoportban alkalmazott trénig elemek egyikében például a kommunikációs gyakorlat során egy kérdés-válasz szituációban a kérdezõnek semleges érzelmeket kell közvetíteni a nonverbális kommunikációs csat

Igaz ugyan, hogy az örömtréning a dolgok jó oldalára irányítja a figyelmet, és így elsõsorban az azzal kapcsolatos érzelmek kezelését, felismerését, stb. segíti elõ, de ez a készség nem különbözteti meg elõjel szerint az érzelmeket. A folyamat könnyen átvihetõ bármilyen összetett vagy más elõjelû, bonyolult érzelem kezelésére, felismerésére

- Hogyan kapcsolódik az örömtréning a múlthoz?

- Az örömtréning az imagináció során kellemes érzéseket idéz elõ, melyhez múltbeli élmények, események kapcsolódnak. A relaxációban hallható kérdések sorozata elõsegíti az felidézett érzések közötti valószínû változások megértését, a felidézett múltbeli események összekapcsolása az érzelmekkel, segíti az érzelmek jelentésének megértését. Miután az érzésekhez kapcsolódó történések többnyire gyerekkorból jönnek fel, kellõ idõbeli távlatból szemlélhetõk, mely momentum is hozzájárul a kapcsolódó érzelmek jelentésének megértéséhez. Ha csoportban zajlik a gyakorlat, lehetõség van a felgyülemlõ érzések, gondolatok megosztására, ez pedig a tudatosítás folyamatát erõsíti, és interperszonális közegbe helyezi. Az érzelmek tudatosításában, jelentésük megértésében, és az érzelmek kezelésében, illetve ezek fejlesztésében nagy szerepe van a kiválasztott témáknak a gyakorlatok során (ld. fentebb), hiszen az élet szinte minden területét felöleli, így az érzelem, hangulat, élmény, esemény összefüggési láncolat okozta hatás szétárad az egyén életének minden színterére. A témák feldolgozásában kezdetben a tudatalatti mûködik, hiszen relaxációban zajlik az érzések elõhívása, miközben kérdések hangzanak el, melyekre mindenkinek a maga válasza aktivizálódik a fenti láncolat segítségével.  Az örömtréning növeli az önismeretet, hiszen a múltbeli, felidézett érzések, események átértékelõdhetnek, tudatosulhatnak, az idõ távlatából, és így növelik az önpercepciót, mely saját érzelem felismerésének készségét segíti elõ.

- Kinek ajánlható a tréning?

- Az örömtréning módszertana elsõsorban felnõtt személyek számára készült, de közvetve a gyermekekre is hat. Mindenkinek ajánlható, aki személyiségét, önismeretét fejleszteni óhajtja, ezáltal érzelmi képességei, érzelmi intelligenciája is fejlõdik, de ne felejtsük el, hogy az örömtréning az egyén világban való létezésének jobb megélését segíti, így egy hatékony megelõzési eszköz sok lelki életet érintõ problémára.

- Várható-e, hogy az Örömtréning címû könyv újabb kiadásban megjelenjen?

- Augusztus 15-e után jelenik meg Vidovszky Gábor új könyve. Az eddigiekhez képest újdonság lesz, hogy a könyvet és a naplót egy kötet tartalmazza, benne az örömtréninget tartók listájával.

Még annyit szeretnék elmondani, hogy mai világunkban, amikor a labilis fiatalok száma egyre növekszik, különösen fontosnak tartom, hogy hangsúlyt helyezzünk a pozitív kommunikációra a negatív interakciók helyett.